Nagyon nagy szerencse, hogy nem diétát fogadtam erre a hónapra, hanem azt, hogy nem eszem szemetet. Racionálisan megközelítve a dolgot, egy olyan kaja, ami cirka 60 órával az evés előtt még röfögött, semmiképpen nem tekinthető szemétnek. Meg egyébként is vérhez csak évente néhányszor jut az ember.
Idén történt meg először, hogy a friss disznóságokért nem kellett megdolgoznom, ellenben most beteg is lettem, ahogy kell. Amióta az eszemet tudom vágtunk disznót, amíg Tata élt, évente többet is, majd utána csak egyet-egyet, míg végül bérfőzőasszonyokká és bérzsírsütőkké avanzsáltunk az ismerősöknél. Az igazi házi disznótornak olyan különleges bája van, amire mindig szívesen emlékszem vissza.
♥ hallomásból tudom, hogy Tata egyszer megbökte a szeme alatt Déditatát (az apósát) amikor a disznó elmozdult közvetlen a szúrás előtt. Az öreg csak annyit tudott mondani, hogy hinnye!
♥ Tata nem igazán tudott jól szúrni. Akkoriban még nem volt kábító meg ilyesmi, a tök éber disznót kellett volna megbökni egy jól irányzott mozdulattal, de ez soha nem sikerült. Egyszer valami szögbelövővel próbálkozott elkábítani a jószágot az ólban ahová Apu bezárta őt egy szomszéddal, de a disznó megvadult és kergette őket körbe-körbe az ólban.
♥ egyszer úgy alakult, hogy Apu fogta egyedül a 150 kilós disznót, mert a bajtársa zavarában (félelmében) elvonult megnézni, hogy be van-e csukva a kapu. A disznó veszettül rángatózott, Apu falfehér volt, majd Anyu kirontott a konyhából kezében a fakanállal, és kiabált, hogy „csináljatok már vele valamit, hát nem bírja a konfliktusokat!” – itt Apura gondolt, nem a disznóra.
♥ A bérdisznóvágásokon valahogy mindig olyan hentest fogtunk ki, aki engem feltétlen hozzá akart adni a fiához vagy egyéb férfi rokonához, de cserébe mindig segíthettem tölteni a kolbászt meg a hurkát. Viszont volt egy csomó perverz hentes, az egyik például megette a disznó szemét (az egyiket, a másikat Apu berakta a saját szeme helyére és úgy riogatta a többieket).
♥ egyszer piros műkörömmel felszerelkezve gyúrtam a kolbászt és mindenki azt várta mikor jelentem be, hogy egyet elhagytam. Nem értem mit paráztak, a piros masszában úgyse tűnt volna fel senkinek.
♥ egy bérvágáson a hentes jól megszívatta Aput meg a házigazdát, hogy elsózta a hurkát, mert csak a tetején maszatolta el a sót. Apu nemes egyszerűséggel azt mondta, hogy „ez kurva sós”.
♥ az évek során marékszám ettem a töltenivalót, meg a sajt hozzávalóit, de soha egyszer sem voltam tőle beteg, igaz minden vágáskor ebéd után sorba álltunk Anyunál a Dipankrinért.
♥ minden évben nagyjából hajnal fél 7-kor (a második kör feles után) az összes diplomás, aki körbeállta a hentest és a malacot, meggyőződött róla, hogy egy disznót bárki könnyedén le tud ölni és fel tud dolgozni, ha rendelkezésre állnak megfelelő szerszámok és egy anatómia könyv.
♥ a hiperszuper kábító, ami EU-konform meg minden, még egy rohadt évben se működött rendesen. Vagy nem volt áram alatt (!), vagy nem illeszkedett, vagy a disznó nem volt kegyes rendesen várni, míg megcsapja az eszköz.
♥ egyszer Kati (a háziasszony ott, ahol bérsegítünk), úgy döntött, jó lesz műanyag vödörbe szedni a frissen kisült zsírt. A vödör persze rövid úton kilyukadt és Kati örül, hogy minden lábujja megvan.
A hűtőben most olyan finomságok sorakoznak, mint abált szalonna, kenőmájas, hurka és kolbász. Tegnap még kakaót is főztem a fíling kedvéért.
Tipp a gyomorfájás leküzdésére (itt már túl vagyunk azon, hogy nem kellett volna annyit enni): Dipankrin (a Bilagit nekem nem vált be), 1 pohár vízben egy teáskanál szódabikarbóna, négykézláb macskapóz gyakorlása (homorú-domború hát, és tényleg segít).
2012.01.10. 10:35
Disznóvágás
Címkék: gasztro életkép megfigyelés hagyomány
15 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://ruzsesfakanal.blog.hu/api/trackback/id/tr63533530
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2012.01.10. 16:29:23
Én csak azt utáltam, hogy mindig egy ronda kötött sapkát kellett hordanom disznóvágáskor, hogy tudják melyiket nem kell levágni.
nemzetikonyves · http://www.gyepu.hu 2012.01.10. 16:42:01
Szívem csücske ez a cikk, köszönet érte!!! Ismerősök panaszkodnak, hogy a Pest-megyei községekben már szinte alig tudnak disznót tartani, mert nem bírják etetni őket a magas takarmányárak miatt, sajnos alig van már lehetőségem nekem is disznóvágásra járni :(
Össze lehet hasonlítani a teszkós sertéskarajt a házi disznó húsával, sütéskor habzik, összemegy a felére és még sorolhatnám, az ízéről (van neki?) nem is beszélve! A tápszeres sertéshús valami szörnyű de lassan már nincs lehetőség házi húshoz jutni :(
Össze lehet hasonlítani a teszkós sertéskarajt a házi disznó húsával, sütéskor habzik, összemegy a felére és még sorolhatnám, az ízéről (van neki?) nem is beszélve! A tápszeres sertéshús valami szörnyű de lassan már nincs lehetőség házi húshoz jutni :(
Pinka-Panka 2012.01.10. 17:41:29
Aranyos cikk. Egy jó disznóvágáson, kellemes emberekkel, kicsi pajzánkodással remek napot lehet eltölteni. Több emlékem van, ma már nem vágunk, mert nem esszük meg a disznóságokat.
Egyébként hallatlanul más íze van egy ilyen húsnak, mint a boltinak.
Egyébként hallatlanul más íze van egy ilyen húsnak, mint a boltinak.
VARESCH 2012.01.10. 18:49:18
De jó, hogy ilyen élményekkel is gazdagítottál, jókat rötyögtem, absz. emberi dolgok!!!!!
A bóvli kormány most már a lottóval is csal!! 2012.01.10. 19:16:44
Aljas, piti kis szarházi ez a bóvlis gnóm!
Bár a főiskolai tanárok miniszterelnöki kinevezése formalitás, Orbán Viktor decemberben mégis megakasztott egy ilyen eljárást. A kivételes eset elszenvedője Majtényi György történész, a volt adatvédelmi ombudsman, Majtényi László fia. Évtizedek óta nem fordult elő, hogy formai indok nélkül hiúsuljon meg egy főiskolai tanár kinevezése.
Bár a főiskolai tanárok miniszterelnöki kinevezése formalitás, Orbán Viktor decemberben mégis megakasztott egy ilyen eljárást. A kivételes eset elszenvedője Majtényi György történész, a volt adatvédelmi ombudsman, Majtényi László fia. Évtizedek óta nem fordult elő, hogy formai indok nélkül hiúsuljon meg egy főiskolai tanár kinevezése.
micsoda? 2012.01.10. 19:31:11
Nagyon jó, humoros irás. Sok disznóvágásnál voltam jelen. Igy olvasni róla jó, de nekem nem volt ekkora élmény.Vérnek a tálat mindig én tartottam. A frász kerülgetett, mert eleinte nem volt kábitva a disznó. A késői reggeli, és a másnapi finom ebéd, az volt az igazi élmény. Valószinü, hogy az íze örökre megmarad, mert a bolti dolgokra nehezen szánom rá magam.
_UnderCover_ 2012.01.10. 19:46:19
Jelentem, mi most hétvégén is vágtunk! :-D
( @nemzetikonyves: Pest megyei község )
( @nemzetikonyves: Pest megyei község )
chicrun 2012.01.10. 19:52:45
@chipanddale74: @papilloma: jaj azt kihagytam, a főnökömnek pontosan ilyen disznóvágós sapkája van, minden nap azt hordja, én meg csak röhögök :)
piszt-ráng 2012.01.10. 22:15:10
Somogy megye ,Balaton,üdülői program:szürke marhák látképe mellett házi disznótoros egy egész busznyi résztvevő,pálinka hintózás és minden ami disznótoros.Hurka, kolbász, pecsenye ,toros káposzta.A másik üdülőbe,ebédre:disznótoros hurka kolbász pecsenye.Vacsorára toros káposzta.Buszosok MIND állították,hogy igen a házi disznónak nincs párja mert az Igen.és megérte a plussz x Ft-ot a másik csapat bizony azt mondá,hogy nem volt rossz de hát olyan mint minden bolti-tápos.A buszosok az exportból visszamaqradt -arra selejtnek minősülő-tápos disznót fogyasztották házias körűlmenyek között Az üdülőbe pedig a helyi gazda hagyományosan nevelt állatkájából készült ételt tálalták.Örülők,hogy ennyi hozzáértő van aki megtudja különböztetni-sok pálinka fogyasztás után-a tápos és moslékon nevelt állatokat.Én még a nevelt és a vad pisztrángot sem tudom tányéron meghatározni pedig én piszt-ráng vagyok.De a dosz-nó most divat ,hogy arról beszeljünk így a falun élő ember talán nem hal éhen de ez sokba kerül.
MCock 2012.01.10. 23:28:53
Ajánlom a nyilvános akasztást, remek szórakozás az is.
robian 2012.01.11. 08:10:49
egyik első gyerekkori élményem: egy nőnemű rokon elhozta friss tartósnak szánt kapcsolatát egy birkózó srácot, aki nem bírta a pálinkát. itták a bátorítókat, majd amikor eljött az idő hogy mennek ki a malacért a srác eltűnt. gondolták biztos beparázott a tápos pösti gyerök. mennek ki az ólhoz, ott fekszik a disznó lába kirúgva srác a hátán (berúgva) és valami fojtófogással sakkban tartja a megszeppent röfit. férfirokonaim előbb negyedórát hemperegtek a röhögéstől (részegségtől) de aztán már a srác pörzsölt, ő kapta a fülét, tőle kérdezték az asszonyok hogy jó lesz a kolbász stb stb
nemrég vidékről hoztam egy dobozos pickuppal két malacot leölve kettévágva a hungárián a belső sávból kiszedtek, kérdezem mit követtem el biztos urak mire azok: mi is ezt kérdezzük, folyik ki a vér a platóból
nemrég vidékről hoztam egy dobozos pickuppal két malacot leölve kettévágva a hungárián a belső sávból kiszedtek, kérdezem mit követtem el biztos urak mire azok: mi is ezt kérdezzük, folyik ki a vér a platóból
robian 2012.01.11. 08:18:01
előbbi saját, de két városi legendát is előterjesztek:
az egyikben a böllérek mentek át egyik disznóölésről a másikra barkasszal jobb egyen ülő ölében egy nagy tál vér
belefordultak az árokba
a többit a képzeletre bízom...
a másik meg amikor a különösen harcias cocát úgy nyugtatták le, hogy a perzselő végére kötöttek kukoricát, azt belógatták, amíg ette nyomták a gázt az orrába
aztán leölték, elkezdték perzselni és bumm
ennek különböző verziói terjednek de véleményem szerint nagyon is elképzelhető kis hazánkban :)
az egyikben a böllérek mentek át egyik disznóölésről a másikra barkasszal jobb egyen ülő ölében egy nagy tál vér
belefordultak az árokba
a többit a képzeletre bízom...
a másik meg amikor a különösen harcias cocát úgy nyugtatták le, hogy a perzselő végére kötöttek kukoricát, azt belógatták, amíg ette nyomták a gázt az orrába
aztán leölték, elkezdték perzselni és bumm
ennek különböző verziói terjednek de véleményem szerint nagyon is elképzelhető kis hazánkban :)
qwertzu 2012.01.11. 08:39:36
@MCock: Úgy érted, hogy önként jelentkezel?
Ez az áramütéses módszer baromság. Iparba lehet megfelelő, de háztájiba, amikor ráadásul a reggeli éhgyomorra pálinkázás népszokás, nem célszerű.
Van helyette a patronos "szögbelövős" módszer, lényegesen egyszerűbb, és talán biztonságosabb is.
Ez az áramütéses módszer baromság. Iparba lehet megfelelő, de háztájiba, amikor ráadásul a reggeli éhgyomorra pálinkázás népszokás, nem célszerű.
Van helyette a patronos "szögbelövős" módszer, lényegesen egyszerűbb, és talán biztonságosabb is.
KKZZ 2012.01.11. 09:07:13
Gyerek korom óta, amíg csak visszaemlékszem minden évben volt 1-2 disznóölés a szatmári rokonságban. Először még csak a nagyiéknál, majd később apóséknál (odavalósi lett az asszonykám is) és nagyon kedves emlékeim vannak ezekről a nagy, családi összejövetelekről. Jókat beszélgetünk, kajálunk közben és vidámság van a kicsiktől a legöregebbekig mindenhol.
Kiskölyökként a paplan alá bújtunk, hogy ne is halljuk a hajnali visítást, de azért reggelire friss hagymás vért ettünk kemencében sült kenyérrel.
Nagykamaszként aztán már korán kelés, egy feles a házi szatmári szilvából, hogy meglegyen a hangulat a malac lebirkózásához. Kisebb munkákkal kezdtük a tanulást, mint a szalonnabőrőzés, kockázás, stb. mert akkor még a Dédipapa volt a hentes, Ő irányította a brigádot.
Így 40 felett 1-2 évvel meg már jól is esik az após házija a reggeli hidegben és mivel a Dédi már nincs köztünk, mindenki előrébb lépett a rangsorban. A hentes szerepét átvette keresztapám, én meg apóssal fősegédek lettünk és már bontunk, darabolunk, sonkát formázunk, kolbászt töltünk.
Most pedig már az én gyerkőceim bújnak a paplan alá...
Február első hétvégéjén is ölünk két 140 kg kis malackát. Már alig várom!
Kiskölyökként a paplan alá bújtunk, hogy ne is halljuk a hajnali visítást, de azért reggelire friss hagymás vért ettünk kemencében sült kenyérrel.
Nagykamaszként aztán már korán kelés, egy feles a házi szatmári szilvából, hogy meglegyen a hangulat a malac lebirkózásához. Kisebb munkákkal kezdtük a tanulást, mint a szalonnabőrőzés, kockázás, stb. mert akkor még a Dédipapa volt a hentes, Ő irányította a brigádot.
Így 40 felett 1-2 évvel meg már jól is esik az após házija a reggeli hidegben és mivel a Dédi már nincs köztünk, mindenki előrébb lépett a rangsorban. A hentes szerepét átvette keresztapám, én meg apóssal fősegédek lettünk és már bontunk, darabolunk, sonkát formázunk, kolbászt töltünk.
Most pedig már az én gyerkőceim bújnak a paplan alá...
Február első hétvégéjén is ölünk két 140 kg kis malackát. Már alig várom!